Kedves Látogató!

Tisztelettel köszöntöm Magyarország Állandó NATO Képviseletének honlapján.

A Szövetség brüsszeli központjában működő NATO Állandó Képviselet feladata a magyar kül-biztonság- és védelempolitikai érdekek és célok hatékony megjelenítése a NATO-ban, illetve a szövetségesi szolidaritás érvényesítése hazánk külpolitikájának valamennyi releváns területén. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának állományából összeálló csapatunk e cél érdekében dolgozik nap mint nap.

​

Honlapunk célja, hogy információt biztosítsunk a NATO, valamint Magyarország NATO-politikája iránt érdeklődők számára. (A Képviselet konzuli feladatkört nem lát el – amennyiben utóbbi iránt érdeklődik, kérjük keresse fel hazánk Belgiumba és Luxemburgba akkreditált kétoldalú nagykövetségének honlapját.)

Az 1949. április 4-én, Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződésben foglaltak alapján a Szövetség tagjai felelősséget vállalnak egymás biztonságáért, kollektív védelmet biztosítva valamennyi tagállam számára. Miközben Magyarország élvezi e kollektív védelmi garanciát, maga is aktívan hozzájárul a tagállamok kollektív biztonságához a NATO kollektív védelemhez köthető nemzeti feladatainak ellátásával, a Szövetség katonai műveleteiben történő részvételével, továbbá védelmi képességeinek fejlesztésével és védelmi költségvetésének fokozatos növelésével.

A NATO történetének 75 éve alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. Jóllehet a Szövetség alapvető funkciója és szerepe – mindenekelőtt a kollektív védelem – változatlan, a NATO feladatköre, a globális biztonságpolitikai rendszerben betöltött szerepe, és nem utolsósorban tagsági köre jelentősen kibővült. Magyarország – Csehország és Lengyelország társaságában – 1999. március 12-én vált a Szövetség tagjává, a NATO azonban azóta is több alkalommal bővült, bizonyítva a szervezet „nyitott ajtók” politikájának érvényességét.

Az orosz-ukrán háború jelentősen megváltoztatta napjaink biztonságpolitikai környezetét. Magyar részről – a nemzeti érdekek következetes képviseletén keresztül – arra törekszünk, hogy segítsük a NATO-t abban, hogy a Szövetség megerősödve és e kihívásokat elhárítva tudjon reagálni az új helyzetre. A NATO nem részese a háborúnak, azonban kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és támogatja Ukrajnát halált nem okozó eszközökkel. Magyarország már a háború előtt is támogatta Ukrajnát, és jó szomszédként ezt a jövőben is folytatni kívánja. Országunk ma is naponta 8-12 ezer ukrán menekültet fogad határain; tevékenyen részt veszünk Ukrajna újjáépítésében, amelynek keretében számos lerombolt intézmény renoválásában vállaltunk részt, továbbá egyéb (egészségügyi eszközök és felszerelések, élelmiszerek, higiéniai és gyermekgondozási cikkek) segélyszállítmányokkal is támogatjuk az országot. A humanitárius segítségnyújtáson túl szolidaritási alapon többek üzemanyagot exportálunk, és biztosítjuk az ukrajnai gabona tranzitját.

A hiteles kollektív védelem és szövetségi szolidaritás hatékony katonai képességeket követel meg, ami a tagállamok védelmi befektetéseinek, költségvetésének növelése nélkül nem képzelhető el. Magyarország vállalta, hogy 2016-tól fokozatosan növeli védelmi kiadásait, ezáltal megfelelő mozgásteret biztosítva a Magyar Honvédség fejlesztéséhez. A védelmi kiadásaink 2016 óta több mint kétszeresére emelkedtek, 2021-ben meghaladták a GDP 1,8%-át, 2023-ra elértük a 2%-ot, amit 2024 után is fenntartunk, a szövetségi elvárásoknak megfelelően. 

A hiteles kollektív védelem és szövetségi szolidaritás hatékony katonai képességeket követel meg, ami a tagállamok védelmi befektetéseinek, költségvetésének növelése nélkül nem képzelhető el. Magyarország vállalta, hogy 2016-tól fokozatosan növeli védelmi kiadásait, ezáltal megfelelő mozgásteret biztosítva a Magyar Honvédség fejlesztéséhez. Szintén a szükséges képességek rendelkezésre állását célozzák a NATO által felkarolt többnemzeti kezdeményezések, amelyek az erőforrások megosztását és hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Ennek egyik kiváló példája a stratégiai légi szállítási program, amelynek a pápai katonai repülőtér, mint a NATO C-17-es szállítógépek befogadó bázisa ad otthont. A program keretén belül jelenleg tíz szövetséges és két partnerország biztosít a NATO számára is kiemelten fontos képességet, amely egyben a transzatlanti kapcsolatrendszer fontosságának megjelenítését is szolgálja Magyarországon.

Napjaink globális biztonságpolitikai kihívásai egyre kevésbé kezelhetők tisztán nemzeti hatáskörben. A terrorizmus, a tömeges, ellenőrizetlen migráció, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a gyenge vagy működésképtelen államok által jelentett instabilitás és a kibertámadások fokozódása alapvetően módosították a biztonságról és az országvédelemről alkotott elképzeléseinket. A NATO megalapításakor ismeretlen kihívások, kockázatok és veszélyek kezelésére a Szövetség folyamatosan keresi a megfelelő válaszokat és eszközöket, szoros együttműködésben a további érintett nemzetközi szereplőkkel. E válaszokat mindenekelőtt a NATO feladatait és rendeltetését lefektető alapdokumentum, az úgynevezett Stratégiai Koncepció foglalja magában, és erre reflektál Magyarország jelenlegi Nemzeti Biztonsági Stratégiája és Nemzeti Katonai Stratégiája is. 

Válságkezelési tevékenységének keretében a NATO hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. A legfontosabbnak számító nyugat-balkáni műveletben Magyarország jelentős műveleti szerepvállalásával veszi ki részét a közös erőfeszítésekből; 2021 októberétől 2022 októberéig a koszovói KFOR művelet parancsnoki beosztását töltöttük be, ami minden szempontból történelmi jelentőségű küldetés volt a Magyar Honvédség számára. Műveleti szerepvállalásunk egyrészt erősíti a Magyar Honvédség nemzetközi szerepét és elismertségét, másrészt pedig a külföldi missziós részvétellel megszerzett tapasztalatokon keresztül elősegíti haderőnk felkészültségének erősítését. Magyarországnak egyszerre nemzeti érdeke és szövetségesi kötelezettsége, hogy fenntartsa a műveletekben meglévő számottevő magyar jelenlétet. Az orosz-ukrán háború hatására kezdeményezett keleti megerősítő intézkedések keretében Magyarország elsőként állított fel új, magyar vezetésű többnemzeti zászlóalj-harccsoportot 2022-ben (NATO Kiemelt Éberségi Tevékenység Harccsoport, eVA)

A tömeges, ellenőrizetlen migráció által jelentett kihívást a NATO sem hagyhatja figyelmen kívül, mivel az a Szövetség biztonságát is érinti. Magyarország a kezdetektől fogva támogatja és szorgalmazza a NATO szerepvállalását a migrációs válság jelentette biztonsági kihívás kezelésében, és felhívja a figyelmet a terrorizmus és a migráció közötti kapcsolódási pontokra. Magyarország szerint ezek ellen a kihívások ellen úgy lehet a legjobban védekezni, ha a felmerülő problémákat a gyökerüknél kezeljük. Éppen ezért a Hungary Helps Programon keresztül igyekszünk megóvni azokat a közösségeket, amelyeket vallási vagy más üldöztetés, erőszak, katasztrófák vagy a migráció hatásai fenyegetnek; a Programon keresztül nyújtott humanitárius támogatásainkkal félmillió ember szülőföldön való megmaradását vagy otthonába való visszatérését tettük lehetővé.

A partnerségi kapcsolatrendszer révén a Szövetség napjainkban közel száz országgal tart fent intézményes vagy informális párbeszédet a kölcsönösen előnyös gyakorlati együttműködés kialakítása, valamint a demokratikus értékek közvetítése érdekében. Különösen fontos, hogy a NATO a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU, EBESZ) is egyre szorosabb kapcsolatot ápoljon. Kiemelkedő jelentőségű az EU-val megvalósuló, az érdek- és értékközösség alapján folytatott stratégiai együttműködés.

Magyarország számára különösen fontos a nyugat-balkáni térség stabilitása, amelyhez nagymértékben hozzájárul a hiteles euro-atlanti integrációs perspektíva fenntartása. A NATO – a nyitott ajtó politika alapján – deklarálta, hogy a régió országai és azon országok, amelyek tagságra törekszenek, meghívást nyerhetnek a szervezetbe, amennyiben teljesítik a feltételül szabott kritériumokat. A nyitott ajtó politika továbbvitelére hazánk az elkövetkezendőkben is kiemelt figyelmet fog fordítani a Szövetségen belül, ennek legutóbbi örvendetes példája volt Finnország és Svédország csatlakozása.

Az Állandó NATO Képviseleten dolgozó civil és katonai munkatársaimmal együtt azon leszek, hogy – érdekeinkkel és értékeinkkel összhangban – a NATO a jövőben is sikeresen töltse be szerepét, egyúttal hazánk a lehető legnagyobb mértékben hasznosíthassa a tagságunk biztosította előnyöket és lehetőségeket. 

dr. Balogh István 

nagykövet, állandó képviselő