Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz. Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez.

Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben - mutatott rá. „Mivel a tagországok döntő többsége - mondhatnám, hogy 31 - egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (.) ezért most el fog indulni a tervezési munka” - mondta.

„De azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván és nem is fog részt venni. Tehát Magyarország nem vesz részt már ennek a koordináló szerepnek a tervezésében sem. Nem fogunk részt venni az ebből fakadó feladatokban és műveletekben, és nem fogunk ahhoz pénzügyi támogatást sem biztosítani” - folytatta. „Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (.), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő” - tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba. „Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra” - fogalmazott. Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak „nagyon veszélyes és drága”.

„Ezért tettem világossá ma ismételten Magyarország álláspontját, hogy veszélyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat. Attól tartunk, hogy ezek közelebb hozzák a háborúhoz a NATO-t, mint bármikor eddig, és nem értünk egyet azzal, hogy a NATO koordináló szerepe nőjön akár az ukrán katonák kiképzésében, akár a fegyverek szállításában, tehát Magyarország ebben nem vesz részt” - erősítette meg.

Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma. A miniszter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja. „Emellett erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban” - közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni.

„Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is” - mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is. Sérelmezte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai állam, ezért szerinte itt lenne ennek is az ideje, különösen arra tekintettel, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg a keleti irányból érkezik.

Ismét szót emelt Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltsége ellen, hangsúlyozva, hogy hazánk nem fogja őt támogatni, miután korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt. Végül érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren. Illetve tudatta, hogy délután kétoldalú tárgyalást fog folytatni kanadai és ukrán kollégájával is.

A tárcavezető a NATO alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy Magyarország a 25 évvel ezelőtti, 1999-es belépésével ismételten csatlakozhatott „az euroatlanti világ szabad és szuverén nemzeteinek közösségéhez, amelyhez a szívünk mélyén mindig is tartoztunk, de a negyven éven át tartó kommunista elnyomás fizikailag távol tartott minket ettől”.

„A NATO-tagság megkoronázta a magyar emberek nemzedékeinek szabadság iránti vágyát, küzdelmét és harcát” - fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte: „Büszkék vagyunk elődeinkre, akik soha nem adták fel a reményt. Nem adták fel a reményt még a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben sem, amikor teljesen magára hagyták a magyar népet”.

„Ma büszke tagjai vagyunk a világ legerősebb védelmi szövetségének. És büszkék vagyunk arra is, hogy megbízható szövetségesek vagyunk, hozzájárulunk a közösségünk biztonságához” - jelentette ki. „Büszkék vagyunk arra, hogy itt vagyunk, és elődeink is büszkék lehetnek arra, hogy végre itt vagyunk” - tette hozzá.

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

„Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni” - figyelmeztetett. Majd rossz hírnek nevezte, hogy ez jelenleg erősen kisebbségben lévő álláspont a NATO-n belül, egyik kollégája például úgy fogalmazott, hogy „a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése”.

„Ma nagyjából ez a fajta háborús pszichózis jellemzi a NATO-tagállamokat. A mai napon a felszólalások döntő többsége arról szólt, hogy hogyan lehetne a fegyverszállításokat növelni Ukrajnának” - mondta. Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a fegyverszállítások összeállítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, részben azért, mert a szövetségesek jelentős része csaknem teljes egészében átadta mostanra a raktáraiban rendelkezésre álló hadieszközöket.

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Magyarország látja el jelenleg Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat Csehországgal együtt, mert Pozsony minden repülőgépét átadta Kijevnek, az újak pedig még nem érkeztek meg. Felidézte, hogy az ülésen elhangzott az is, hogy ki kell üríteni a raktárakat, azaz minden létező eszközt át kell adni Ukrajnának, és ennek kétségbeesettségéből is világosan látszik az, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek.

„És nemcsak a fizikai okok miatt, hogy egyszerűen már nincsen ennyi fegyver, hanem azért is, mert a fegyverszállítások eddig sikerteleneknek bizonyultak a célkitűzésekhez képest” - vélekedett. „Ugyanis mindeddig azt hallhattuk a fegyvereket szállító országoktól, hogy majd a fegyverszállítmányok hozzásegítik Ukrajnát ahhoz, hogy a csatatéri fejlemények pozitívan alakuljanak. De ez egyáltalán nem történik.

A fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel” - tette hozzá. Illetve megismételte, hogy Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a NATO-ban ma meglévő „háborús pszichózis” óriási eszkalációs kockázatot is jelent, és minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb lesz a veszélye a fegyveres konfliktus továbbterjedésének is. „Szóval az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez is stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban.

Az erre vonatkozó szándék egyelőre még nem látszik” - jelentette ki. Majd kifejtette, hogy hazánk ráadásul Ukrajna szomszédjaként immár több mint két éve közvetlenül szembesül a háború drámai hatásaival, a szenvedéssel, a kormány ezért az ország történetének valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

A NATO-nak erősítenie kell a terrorellenes fellépését a kelet-nyugati kereskedelem zavartalanságának fenntartása érdekében, ez ugyanis lényeges gazdasági érdeke Európának - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsának ülését követő sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy a japán, dél-koreai, ausztrál és új-zélandi kollégák részvételével folytatott tanácskozásnak témája volt a csendes-óceáni térséggel való együttműködés is. „A világban a terrorizmus jelentette kihívás egyre súlyosbodik.

És ez a súlyosbodó terrorizmus egyre súlyosbodó fenyegetést jelent a világ biztonsága, a világkereskedelem működése szempontjából és a kelet-nyugati kapcsolattartás és összeköttetések fenntartása szempontjából” - figyelmeztetett. „Mi, magyarok nem akarjuk, hogy a világ újra blokkokra szakadjon.

Mi azt akarjuk, hogy minél több és minél sűrűbb összeköttetések szőjék át a kelet-nyugati együttműködést” - közölte. „Márpedig ezeket az összeköttetéseket a Magyarország, a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kelet-nyugati együttműködést súlyosan veszélyezteti a terrorizmus a Vörös-tengeren” - tette hozzá.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kifejtette, hogy a jemeni húszi felkelők támadásai nyomán veszélybe került a térségben a tengeri hajózás szabadsága, márpedig rendkívül fontos útvonalról van szó a kelet-nyugati kereskedelemben. „Ez súlyos csapás a kelet-nyugati kapcsolatokra, drágábbá, hosszabbá, kiszámíthatatlanná teszi a kelet-nyugati szállítások egy jelentős részét, s ezért mi azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a NATO-nak igenis erősítenie kell a terrorellenes küzdelmet” - emelte ki.

„És nem engedhetjük, hogy a koronavírus, majd az ukrajnai háború okozta gazdasági sokkok után most egy terrorszervezet okozzon súlyos gazdasági problémákat az európai gazdasági szereplőknek” - húzta alá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kelet-nyugati, a csendes-óceáni, az atlanti-óceáni kapcsolatrendszer fenntartásához, zavartalanságához a terrorellenes küzdelem fokozására van szükség.

Szavai szerint el kell kerülni, hogy a kelet-nyugati áruszállítás újabb sokkot szenvedjen, az ugyanis nagy nehézségeket okozna az európai gazdaság számára. „Magyarország szoros gazdasági együttműködést tart fenn a távol-keleti országokkal, az onnan érkező beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, ezért számunkra a kelet-nyugati kereskedelem zavartalansága kulcskérdés. Ezért a terrorizmusellenes kiállás fokozása mellett állunk ki itt a NATO-ban” - összegzett

Forrás: kormany.hu, NATO

 

 

 

​