Kedves Látogató!

Tisztelettel köszöntöm Magyarország Állandó NATO Képviseletének honlapján.


A Szövetség brüsszeli központjában működő NATO Állandó Képviselet elsődleges és legfontosabb feladata a magyar kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekek és célok hatékony képviselete a NATO-ban. Mindemellett folyamatosan célunk a szövetségesi szolidaritás érvényesítése hazánk külpolitikájának valamennyi releváns területén. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának állományából összeálló csapatunk e cél érdekében dolgozik nap mint nap.

Honlapunk célja, hogy információt biztosítsunk a NATO, valamint Magyarország NATO-politikája iránt érdeklődők számára. (Képviseletünk konzuli feladatkört nem lát el – amennyiben utóbbi iránt érdeklődik, kérjük keresse fel hazánk Belgiumba és Luxemburgba akkreditált bilaterális nagykövetségének honlapját.)

Az 1949. április 4-én, Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződésben (közismertebb nevén: washingtoni szerződés) foglaltak alapján a Szövetség tagjai felelősséget vállalnak egymás biztonságáért, ezzel kollektív védelmet biztosítva valamennyi szövetséges számára. Magyarország maga is aktívan hozzájárul a tagállamok kollektív biztonságához a kollektív védelem megszervezésével összefüggő nemzeti feladatok ellátásával, a Szövetség katonai műveleteiben történő részvételével, továbbá védelmi képességeinek fejlesztésével és védelmi költségvetésének fokozatos növelésével.

A NATO történetének 75 éve alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. Jóllehet a Szövetség alapvető funkciója és szerepe – mindenekelőtt a kollektív védelem – változatlan, a NATO feladatköre, a globális biztonságpolitikai rendszerben betöltött szerepe, és nem utolsósorban tagsági köre jelentősen kibővült. Magyarország – Csehország és Lengyelország társaságában – 1999. március 12-én vált a Szövetség tagjává. A NATO azonban azóta több körben bővült, bizonyítva a szervezet „nyitott ajtók” politikájának érvényességét.

Az orosz-ukrán háború jelentősen megváltoztatta napjaink biztonságpolitikai környezetét. Magyar részről – a nemzeti érdekeink következetes képviseletén keresztül – arra törekszünk, hogy segítsük a NATO-t abban, hogy a Szövetség megerősödve tudjon reagálni erre az új helyzetre. A NATO nem részese a háborúnak, és Magyarország továbbra is következetesen kiáll azon alapelve mellett, hogy ennek így is kell maradnia. A Szövetség kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és támogatja Ukrajnát halált nem okozó eszközökkel. Magyarország az elmúlt években jó szomszédként számos területen segítette Ukrajnát. Országunk ma is naponta 8-12 ezer ukrán menekültet fogad határain; tevékenyen részt veszünk Ukrajna újjáépítésében, amelynek keretében számos lerombolt intézmény renoválásában vállaltunk szerepet, továbbá egyéb (egészségügyi eszközök és felszerelések, élelmiszerek, higiéniai és gyermekgondozási cikkek) segélyszállítmányokkal is erősítettük az országot. A humanitárius segítségnyújtáson túl többek között az energetikai szektorban nyújtunk támogatást, és biztosítjuk az ukrajnai gabona tranzitját.

A hiteles kollektív védelem és szövetségi szolidaritás hatékony katonai képességeket követel meg, ami a tagállamok védelmi befektetéseinek, költségvetésének növelése nélkül elképzelhetetlen. Magyarország vállalta, hogy 2016-tól fokozatosan növeli védelmi kiadásait, ezáltal megfelelő mozgásteret biztosítva a Magyar Honvédség fejlesztéséhez. A védelmi kiadásaink 2016 óta több mint kétszeresére emelkedtek, 2021-ben meghaladták a GDP 1,8%-át, 2023-ra elértük a 2%-ot, amit 2024 után is fenntartunk - a szövetségi elvárásoknak megfelelően.

A szükséges képességek rendelkezésre állását célozzák a NATO által felkarolt többnemzeti kezdeményezések, amelyek az erőforrások megosztását és hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Ennek egyik kiváló példája a stratégiai légi szállítási program, amelynek a pápai katonai repülőtér, mint a NATO C-17-es szállítógépek befogadó bázisa ad otthont. A program keretén belül jelenleg tíz szövetséges és két partnerország biztosít a NATO számára is kiemelten fontos képességet.

Napjaink globális biztonságpolitikai kihívásainak kezelése egyre szorosabb nemzetközi együttműködést igényel. A terrorizmus, a tömeges, illegális migráció, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a gyenge vagy működésképtelen államok jelentette instabilitás és a kibertámadások fokozódása alapvetően módosították a biztonságról és az országvédelemről alkotott elképzeléseinket. A NATO megalapításakor ismeretlen kihívások, kockázatok és veszélyek kezelésére a Szövetség folyamatosan keresi a megfelelő válaszokat és eszközöket, szoros együttműködésben a további érintett nemzetközi szereplőkkel. E válaszokat mindenekelőtt a NATO feladatait és rendeltetését lefektető alapdokumentum, az úgynevezett Stratégiai Koncepció foglalja magában. 

Válságkezelési tevékenységének keretében a NATO hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. A legfontosabbnak számító nyugat-balkáni műveletben Magyarország jelentős műveleti szerepvállalásával veszi ki részét a közös erőfeszítésekből. 2021 októberétől 2022 októberéig a koszovói KFOR művelet parancsnoki beosztását töltöttük be, ami minden szempontból történelmi jelentőségű küldetés volt a Magyar Honvédség számára. Műveleti szerepvállalásunk egyrészt erősíti a Magyar Honvédség nemzetközi szerepét és elismertségét, másrészt pedig a külföldi missziós részvétellel megszerzett tapasztalatokon keresztül elősegíti haderőnk felkészültségének erősítését. Magyarországnak egyszerre nemzeti érdeke és szövetségesi kötelezettsége, hogy fenntartsa a műveletekben meglévő számottevő magyar jelenlétet. A megszerzett tapasztalatok több téren is hasznosíthatók a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése terén. Egyfelől természetesen elengedhetetlen a jövőbeli feladatokra felkészülő katonák és akár civilek számára. Másrészről a megszerzett tudásra, tapasztalatra is építve született meg az a politikai döntés 2019-ben, hogy Magyarország közösen Horvátországgal, majd a később csatlakozó Szlovákiával együtt, Székesfehérváron hozza létre a régióban feladatot teljesítő NATO erők vezetését és irányítását ellátni hivatott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot, amely 2022. május 3-a óta a NATO haderőstruktúra része, tovább erősítve hazánk szerepét a NATO és régiónk biztonságának szavatolásában. Az orosz-ukrán háború hatására kezdeményezett keleti megerősítő intézkedések keretében Magyarország elsőként állított fel új, magyar vezetésű többnemzeti zászlóalj-harccsoportot 2022-ben (NATO Kiemelt Éberségi Tevékenység Harccsoport, eVA).

A tömeges, ellenőrizetlen migráció jelentette kihívást a NATO sem hagyhatja figyelmen kívül, mivel az a Szövetség biztonságát is érinti. Magyarország a kezdetektől fogva támogatja és szorgalmazza a NATO szerepvállalását a migrációs válság jelentette biztonsági kihívás kezelésében, és felhívja a figyelmet a terrorizmus és a migráció közötti kapcsolódási pontokra. Magyarország szerint ezek ellen a kihívások ellen úgy lehet a legjobban védekezni, ha a felmerülő problémákat a gyökerüknél kezeljük. Éppen ezért a Hungary Helps Programon keresztül igyekszünk megóvni azokat a közösségeket, amelyeket vallási vagy más üldöztetés, erőszak, katasztrófa, vagy a migrációval összefüggő egyéb kihívás fenyeget. A Programon keresztül nyújtott humanitárius támogatásainkkal félmillió ember szülőföldön való megmaradását, vagy otthonába való visszatérését tettük lehetővé.

A partnerségi kapcsolatrendszer révén a Szövetség napjainkban közel száz országgal tart fenn intézményes, vagy informális párbeszédet a kölcsönösen előnyös gyakorlati együttműködés kialakítása érdekében. Különösen fontos, hogy a NATO a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU, EBESZ) is egyre szorosabb kapcsolatot ápoljon. Kiemelkedő jelentőségű az EU-val megvalósulóstratégiai együttműködés.

Magyarország számára különösen fontos a nyugat-balkáni térség stabilitása, amelyhez nagymértékben hozzájárul a hiteles euro-atlanti integrációs perspektíva fenntartása. A NATO – a nyitott ajtó politika alapján – deklarálta, hogy a régió országai és azon országok, amelyek tagságra törekszenek, meghívást nyerhetnek a szervezetbe, amennyiben teljesítik a feltételül szabott kritériumokat. A nyitott ajtó politika továbbvitelére hazánk az elkövetkezendőkben is kiemelt figyelmet fog fordítani a Szövetségen belül.

A Magyar Honvédség modernizálására irányuló nemzeti erőfeszítéseink részeként Magyarország a magyar védelmi ipar újjáélesztéséről is döntött. Úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak ellenálló képességünket és nemzeti kapacitásainkat erősíti, hanem hozzájárul a Szövetség védelmi ipari bázisához is. A hadfelszerelési eszközök beszerzése mellett aktív szerepet kívánunk vállalni a képességfejlesztésben, a védelmi innovációban, a digitalizációban és az űrszektorban is. Így, miközben a jelen igényeire összpontosítunk, szem előtt tartjuk a jövő biztonságát garantáló képességeket. 

Létrehoztunk egy gyalogsági harcjármű és egy helikopter alkatrészgyárat is, valamint építés alatt áll egy lőszergyár, miközben az IT-biztonság, a digitalizáció és az innováció terén is kiemelkedő tevékenységet végzünk a magánszektorral való kapcsolatok erősítésében. Törekvéseink támogatása érdekében létrehoztuk a Védelmi Innovációs Kutatóintézetet is, amely a NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációs Gyorsító programjának is szerves alkotóeleme. Magyarország arra törekszik, hogy vállalatai képesek legyenek összekapcsolódni, együttműködni, és ezáltal a NATO technológiai és ipari ökoszisztémájának értékes részeivé váljanak.

Az Állandó NATO Képviseleten dolgozó civil és katonai munkatársaimmal együtt azon leszek, hogy nemzeti érdekeinket és értékeinket a lehető legkövetkezetesebb módon képviseljem a Szövetségben. Hazánk ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a jövőben is sikeresen tölthesse be szerepét, hiszen egy erős Magyarország a Szövetség javát is szolgálja. Így válik lehetővé hazánk számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosíthassa a tagságunk biztosította előnyöket és lehetőségeket összhangban a szövetségesi egység és szolidaritás alapelveivel.

Dr. Balogh István 

nagykövet, állandó képviselő